Amely az agyalapi mirigy rákja

Az agydaganatokkal kapcsolatos szakkifejezések magyarázata Mint azt korábban - az agy anatómiai felépítésénél - már tárgyaltuk, az agyalapi mirigy a csontos koponyaalapon, az ún. Rendkívül kicsiny, mm átmérőjű, és mindössze 0,5 gramm súlyú, de az egész szervezetet befolyásoló, az egyén amely az agyalapi mirigy rákja létfontosságú működéseket végző szervecske.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

Vékony nyéllel igen szoros kapcsolatban áll az aggyal, annak is a hypothalamusnak nevezett területével. Maga az agyalapi mirigy két, egymástól szerkezetében és működésében is igen eltérő lebenyből, mellső vagy mirigyes lebenyből adenohypophysis és hátsó lebenyből d vagy ca papillomavírus jön áll. Ez utóbbi áll - a nyél révén - szoros összeköttetésben a hypothalamusszal.

A két lebeny eredetében is eltér egymástól. A mellső lebeny: hámeredetű és fészkekbe, kötegekbe rendeződött sejtekből áll. E lebeny különböző hormonokat termelő sejtjei - sajátos módon - egymástól eltérő módon élénkpirosra vagy kékesre festődnek ugyanazon festék alkalmazásakor, így az egyes sejttípusok a mikroszkópos vizsgálat során jól elkülöníthetők.

Mik a hipofízis adenómák?

Ezen sejttípusok bármelyikéből kiindulhatnak daganatok, amelyek megőrzik a sejtek eredeti festődési tulajdonságait. Osztályozásuk is e szerint történik, így eozinofil, bazofil és kromofób nem festődő adenomákat különböztetünk meg. Napjainkban a meghatározásnak korszerűbb módszerei is ismeretesek elektronmikroszkópia, immunhisztokémiai eljárások stb.

Az agyalapi mirigy hátsó lebenye teljesen eltérő eredetű és felépítésű: idegrostok szövevényes hálózatából áll, amelyben sejtek csak elszórtan vannak. Támasztósejtekre glia hasonlítanak, szokás agyalapimirigy-sejteknek pituicyta is nevezni azokat. A leírt alkotóelemek mellett mindkét lebenyben bőven találhatók erek és azokat kísérő kötőszöveti sejtek is.

Hipofízis adenómák tünetei és kezelése

Mindkét lebeny működését a hypothalamus szabályozza. Működésükre - különösen a mellső lebenyére - visszahatással vannak "feed back"amely az agyalapi mirigy rákja sejtjeik hormontermelő tevékenységének aktivitását befolyásolják, a szervezetünkben különböző helyeken található ún.

Daganatok az agyalapi mirigy mindkét lebenyéből eredhetnek. E daganatok nem gyakoriak. A daganatok nagysága igen változó mikroszkópos nagyságrendűtől a több centiméter átmérőjűig lehet. Az általuk okozott tünetek - a daganat elhelyezkedésétől, nagyságától és a daganatot alkotó sejtek működésétől függően - igen eltérőek lehetnek. A betegség által okozott működészavar valamely hormon túltermelése, a hypophysis túlműködésevel hyperpituitarizmusilletve ritkán a hypophysis hormontermelésének csökkenésével hypopituitarizmusesetleg teljes kiesésével magyarázható.

E hormontermelési zavarokkal kapcsolatos szembetűnőbb elváltozások például az óriásnövés akromegaliaa rendellenes tejelválasztás. Még a kicsiny hypophysis-daganatok is képesek több belső elválasztású mirigy működési zavarát előidézni, sokarcú tünetegyüttes képében. Máskor a nagyobb és a növekvő daganat által a környező képletekre gyakorolt "nyomási" tünetek uralják a képet.

A megzavart hormonelválasztás okozta és az előbb említett "nyomási" tünet együttesen, illetve egymást követően is felléphet. Az agyalapi mirigyben jó-és rosszindulatú daganatok is képződhetnek.

• A gége patológiájának papilloma
• Agyalapi mirigy – hipofízisdaganat - Swiss Clinic
• Okozhatja a pajzsmirigy alul vagy túlműködését, fogamzó képtelenséget, tejcsorgást az emlőből és egy-két ritkább betegséget.
• Féregeltávolító termékek
• Papilloma és herpesz

Az itt keletkező tumorok túlnyomó többsége - a daganat növekedési módját és terjedését tekintve - jóindulatú, ún. Ritkán, de előfordulhat az agyalapi mirigyben - annak is a mellső lebenyében - rosszindulatú daganat, a carcinoma is. A hypophysis két lebenyének eltérő eredetéből, szerkezetéből és működéséből adódóan a belőlük kiinduló daganatok sok tekintetben eltérően viselkednek.

Ezért külön szokás tárgyalni a mellső és hátsó lebenyi daganatokat. Mellső lebenyi agyalapimirigy-daganatok Túlnyomó többségük jóindulatú adenoma. Rosszindulatú daganat itt csak nagyon ritkán képződik. Mellső lebenyi hypophysis-adenomák Ezek a hypophysis túlműködésének hyperpituitarizmus klinikai tüneteivel járnak.

Tartalomjegyzék

Ismeretes, hogy - szabályos működés esetén - itt termelődnek a belső elválasztású mirigyeinket szabályozó ún. Adenoma kialakulása az esetek többségében csak egy ilyen trophormon túltermelését eredményezi.

A túltermelt hormonok azonosíthatók. Ennek alapján az emlőmirigyek működését befolyásoló hormont prolactin: PRLa növekedést szabályozó ún. Előfordulnak olyan adenomák is, amelyeknek a sejtjei nem termelnek hormonokat. Az adenomák növekedésük során a szomszédos ép hypophysis-állományra nyomást gyakorolva annak sorvadását, pusztulását eredményezhetik.

A hipofízis adenómák előfordulása

Ritkán az is előfordulhat, hogy az adenoma több hormon túltermelésével jár. Ilyenkor vagy maguk a daganatsejtek képeznek többféle hormont, vagy a környező, ép sejteket késztetik valami módon fokozott hormontermelésre. Eredményként egyszerre többféle hormon túltermelésének tünetei mutatkozhatnak.

• Rektális rák ncbi
• Az agyalapi mirigy betegségei
• Jóindulatú, lassan növő elváltozás, mely csak hosszú idő után okoz tüneteket.
• Milyen tablettákat lehet bevenni parazitákkal
• Szemölcsök és nemi szemölcsök

A szakirodalom plurihormonális adenomáknak nevezi ezeket. Az agyalapi mirigy mellső lebenyi jóindulatú daganatai nemcsak a hormontermelés zavarai révén, hanem növekedésük révén is okozhatnak a beteg vagy orvosa által észlelhető tüneteket. Okozhatnak olyan elváltozásokat is, mint pl. Az adenomákéhoz hasonló tüneteket az agyalapi mirigy térfogatának egyéb okból bekövetkező megnagyobbodása - például annak tartós vizenyős duzzanata - is előidézhet.

Az agyalapi mirigy és a tobozmirigy daganatai

A beteg ilyenkor rendszerint látási zavarok, sajátos kétoldali látótérkiesés miatt keresi fel orvosát. A tünetek hátterében az áll, hogy a növekvő daganat vagy a vizenyőtől duzzadt agyalapi mirigy nyomja a látóidegeknek a közelben lévő kereszteződési helyét chiasma opticum. Ritkán a nagyra növő daganat felfelé, az agyalap felé is növekedhet, fokozott koponyaűri nyomást és az ezzel járó jellegzetes tüneteket okozva.

Említést érdemel, hogy ciszták intrasellaris cysta is előfordulnak az agyalapi mirigyben. Ritkán a heredaganatokhoz hasonló - csírasejtes daganat - valamint a töröknyereg felett a nemi szervek teratómáihoz hasonló daganatok is kialakulhatnak.

Egyszer volt az élet 23 A hajtervezes.hu

Ritkán más szervek daganatai az agyalapi mirigybe is adnak áttétet, amelyek növekedésük során szintén okozhatnak az adenomákéhoz hasonló tüneteket. Hátsó lebenyi agyalapimirigy-daganatok Innen ritkán indulnak ki daganatok, és azok is mikroszkopikus nagyságúak. A hátsó lebenyben termelődő két hormon az oxytocin és az ún.

Az agyalapi mirigy jóindulatú daganatainak fajtái

Az oxytocin élettanilag a méh és az emlőmirigyek kivezető járatainak összehúzódásait szabályozza. E hormont érintő elválasztási zavarok ritkán lépnek fel, és észlelhető tünetekkel nem járnak. Az antidiureticus hormon ADH termelése és annak elválasztási zavarai viszont elsődleges és áttéti agyalapi daganattal és más e területet érintő kórfolyamattal vagy sérüléssel kapcsolatban is gyakorta fellépnek. Az ilyen esetekben kialakuló kórképre nagyfokú szomjúságérzés, nagy mennyiségű és amely az agyalapi mirigy rákja vizeletürítés jellemző.

E kórképet orvosi nevén diabetes insipidusnak hívják. A tobozmirigy glandula pinealis daganatai A tobozmirigy az agyalapon, a csontos koponyagödrön belül helyezkedik el. E mirigy sejtjeiből is indulhatnak ki daganatok. E mirigyben háromféle daganat előfordulását tartják számon.

Ügyfélszolgálat: +36 1 225 0566

Ezek egyikét a pinealomák képezik. E daganatok igen éretlen sejtekből állnak, környezetüket beszűrik.

Kiindulhatnak a tobozmirigyből gliomák is. Előfordulhatnak továbbá a tobozmirigyben különböző kiérett szövetelemeket, szervkezdeményeket - fogat, szőrt, csontot - tartalmazó teratomák is. A tobozmirigy egyes daganatai fiúkban korai nemi éréshez pubertas praecoxa külső nemi szervek fokozott kifejlődéséhez macrogenitosomia praecox vezetnek. A tobozmirigy anatómiai elhelyezkedése miatt a belőle kiinduló daganatok liquorkeringési zavarokat is okozhatnak.

0-24 Sürgősségi szám: +36 30 992 0387

Gyermekkori agydaganatok Az ebben az életkorban leggyakrabban előforduló agydaganat az ideghám eredetű medulloblastoma. Ritkább a hasonló eredetű ún. Az astrocytomák sajátosságairól már korábban szó esett.

A gyermekkorban előforduló astrocytomák egyes formái jóindulatúan viselkednek. A látóideg táján és az agytörzsben elhelyezkedő astrocytomák viszont viszonylag lassan, de feltartóztathatatlanul növekednek. Sajnos különösen a differenciálatlan, primitív ideghám eredetű daganatok igen hajlamosak arra, hogy az agyi és gerincvelői folyadéktérben messze terjedjenek, különösen gyermekekben.